CXXXVIII /138./ zsoltár
Istenem! te megvizsgáltál,
És jól ismersz engemet;
Jól tudod, hová visz útam,
Látod keltem- s fektemet.
Még nyelvemre sem jön a szó,
Már előtted tudva van,
És minden részről bezárva
Tart kezed minduntalan.
E tudásod meghaladja
Elmémet, s csodálkozom:
Hova menjek, merre fussak
Színed elől? nem tudom.
Hogyha fölhatok az égbe,
Ott talállak tégedet;
Ha leszállnék a mélységbe,
Látnám jelenlétedet.
És ha messze tengeren túl
Szállnék hajnal-szárnyakon:
Oda is jobbod visz engem,
S az tart fenn mindenkoron.
És ha mondom: a sötétség
Tőled elföd engemet...
Nem föd el... mert a sötét éj
Fényes napvilág neked.
Áldalak, mert bámulandó
Mind a mit kezed mível:
Alkotóm vagy, -- már anyámnak
Te rejtél méhében el.
Láttad testem mint szövődött,
Írva könyvedben vala
Éltem minden napja, melynek
Messze volt még hajnala.
Oh! mi végtelen Felőled
Eszméimnek serege!
Megszámlálnám, ámde több az
Mint a tenger fövenye.
Hogyha az elmélkedésben
Már végkép elfáradok, -
És elalszom; -- felébredvén,
Mégis csak veled vagyok.
Oh! bár messze távoznának
Mindazok, kik ellened
Gőgösen szólnak, halmozván
A vétkekre vétkeket.
Nem tartok többé azokkal,
Kik téged káromlanak;
Egyedűl neved' dicsérje
Itt minden szív és ajak.
És azért, Uram! figyelj rám,
Ki jól ismersz engemet,
S szent törvényed régi útján
Vezesd minden léptemet.
------------
doxológia:
Dicsőség neked, ó Atya,
Fiú, s Szentlélek Isten,
Miképpen kezdetben vala,
Most és örökké, amen.
"VEZÉRCSILLAG AZ ÜDV ELNYERÉSÉRE"
/Szerkeszti: Tárkányi Béla , Budapesten Kiadja a Franklin-társulat -1855-1874?/
Ez az elektronikus változat a nyomtatott könyv (Franklin társulat
kiadása) szöveghű változata. Érintetlenül megtartottuk az eredeti
szöveget és az eredeti helyesírást -- még akkor is, ha az a maival nem
egyezik meg.
A könyv elektronikus változata:
http://www.ppek.hu/k5.htm